A kompetencia mérések összehasonlító elemzése a megadott kérdések alapján

Iskolai és tanulói eredmények (https://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/kompetenciameres/eredmenyek)

Az Országos kompetenciamérések fenntartói, intézményi és telephelyi szintű eredményei a 2006/2007. tanévi méréstől nyilvánosak. A tanulók eredményei a 2007/2008. tanévi méréstől kezdődően a mérési azonosító megadásával lehetséges.

Az elmúlt évek méréseinek eredményei – országos jelentések

Mit mér a kompetencia mérés?

A szövegértés fogalma:

  • az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége,
  • annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, kikapcsolódjék,
  • sikerrel alkalmazkodjon vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben

A matematikai eszköztudás magában foglalja:

  • az egyénnek azt a képességét, amelynek segítségével megérti és elemzi a matematika szerepét a valós világban;
  • a matematikai eszköztár készségszintű használatát; az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet;
  • a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttműködésben az egyén életkorának megfelelő szinten

Országos összehasonlítások:

Erről a grafikonról több dologra is lehet következtetni: az egyik, hogy az országos átlageredmények az évek során nem változtak jelentősen, a másik pedig az, hogy az átlag pontszámok a 6. és 8. évfolyam között jelentősen megugranak, míg a 8. és 10. évfolyam között alig változik. Ez magyarázható a gyerekek életkori sajátosságaival, hiszen 12-14 éves kor között alakul ki a tudatos tanulás és az első nagy szellemi érés időszaka ez. A második szakasz a matematikai képességek rögződésének időszaka, a számolási, egyenlet megoldási rutin fejlődése ezekre a tanévekre tehetők. Egy 6-odikos és 10-edikes diák pontjai között kb. 120-150 az eltérés.

Országos összehasonlítás szövegértésből:

A matematikához hasonlóan itt is megállapíthatjuk, hogy az évek során nem volt jelentős változás az országos átlagokban, bár a 6. évfolyamon 2011-12-ben volt egy kis mélypont. Itt nincs akkora eltérés a 6. – 8. évfolyam között, mint a matematikában, egyenletesebb a növekedés, az átlagos eltérés egy 6-odikos és 10-edikes diák között kb. 100 pont.

Hogyan viszonyul a gimnázium mérési teljesítménye az országos átlaghoz és a hozzá hasonló gimnáziumok átlagához (tantárgyanként, kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben?

A Kispesti Károlyi Mihály Magyar- Spanyol Tannyelvű Gimnázium átlag eredményei az elmúlt öt év alatt:

Látható, hogy a pontszámaink 2012 óta nem változtak jelentősen, mind a matematika, mind a szövegértés tekintetében.

Az iskolánk és az országos átlag összehasonlítása:

2012 2013 2014 2015 2016
Matematika Iskolai 1810 1822 1801 1829 1813
4 évf.gimn. 1727 1735 1723 1738 1733
Országos 1632 1640 1631 1645 1641
Szövegértés Iskolai 1767 1793 1793 1789 1807
4 évf.gimn. 1706 1725 1705 1708 1716
Országos 1603 1620 1597 1601 1610

A táblázat adatai szerint a mi tanulóink teljesítménye egyenletes, folyamatosan az országos átlag felett van, kb. 180 ponttal, mind szövegértésből, mind matematikából.

Összehasonlítva az egyéb 4 évfolyamos gimnáziumokkal az látszik, hogy azok között is kb. 100 pontal jobbak a mi tanulóink kompetnciái.

Változás nem történik, az eredmények közel állandósulnak, ezeket kell fejleszteni.

Hogyan viszonyul a gimnáziumban az alapszintet el nem érők aránya az országos átlaghoz és a hozzá hasonló gimnáziumok átlagához (tantárgyanként, kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (tantárgyanként, kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)?

Az alapszintet el nem érő tanulók száma évenkénti bontásban

2012.

2013.

2014.

2015.

2016.

A 10. évfolyamnál az alapszint a 4. képességszint. Mint a fenti táblázatokból megállapítható, a mi iskolánkban matematikából 2014-ben volt a legtöbb ilyen tanuló, 6 %, míg országosan 35-40 % az arányuk, illetve a 4 osztályos gimnáziumokban 16-20 % között van. Szövegértésben ennél is jobban teljesítenek a diákjaink, kétszer 0 % és kétszer 1 % volt az arány, szemben az országos 25-30 %-kal, ill. a 7-10 %-os 4 osztályos gimnáziumokkal.

Megjelenik-e a gimnázium CSH-indexe a telephelyi jelentésben, azaz mennyire elkötelezett a gimnázium tanulói szociokulturális hátterének megismerésében (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (tantárgyanként, kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)?

A CSH-index a jelentések szerint megfelel a várható értékeknek, nincs nagy változás a családok életkörülményeit, a tanulóktól elvárt követelményeit illetően. Az osztályfőnökök és egyes esetekben az iskola vezetése is ismeri az egyes családok szociokulturális hátterét és igyekszik a tanulóknak a legjobb lehetőségeket biztosítani. (Pl. az iskola alapítványának segítségével.)

Az elmúlt öt évben nem volt jelentős változás a családok szociokulturális helyzetében, a családok között a legkülönfélébb anyagi és kulturális hátterűek is megjelennek.

 

Megállapítható-e a gimnázium szociokulturális hátránykompenzáló hatása (tantárgyanként, kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként), és ha igen, akkor az milyen (az átlagnál jobb, átlagos, az átlagnál rosszabb)? Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (tantárgyanként, kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)?

A hátránykompenzáló hatás minden esetben megnyilvánul, mind anyagi, mind szellemi, tanulmányi támogatásban. A lehető legjobb célok érdekében, tantárgyanként a fejlesztő foglalkozásokban, a kompetenciák szerint a különböző projektekben és rendezvényekben. Az átlagnál kevesebb kompenzációra van szükség.

 

Megállapítható-e a gimnázium fejlesztő hatása (tantárgyanként, kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként), és ha igen, akkor az milyen (az átlagnál jobb, átlagos, az átlagnál rosszabb)? Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (tantárgyanként, kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)?

A gimnázium fejlesztő hatását nem lehet kimutatni, mivel itt csak egy mérés van, a 8. évfolyam eredményeit nem tudjuk összehasonlítani a 10. évfolyaméval, hiszen nincs róla adatunk.

 

Az azonos évfolyamon lévő egyes osztályok teljesítménye mennyire eltérő? Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (tantárgyanként, kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)?

Az egyes osztályok teljesítményeit sem tudjuk összehasonlítani, hiszen a mérés évfolyamszintű.

 

Milyen a gimnáziumban a többiektől kifejezetten leszakadó tanulók aránya? Milyen a gimnáziumban a többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő tanulók aránya?

Nagyon kevés diák van, aki leszakad a többiektől, évfolyamszinten 5-6 tanuló,  ugyanígy nem jellemző a túl sok kitűnő és jeles tanuló aránya sem.

Menü

Hozzájárul ahhoz, hogy az oldal cookie-kat használjon? További információ

Ez az oldal cookie-kat használ, hogy kellemesebb felhasználói élményt nyújtson. Az "Elfogadás" gombra kattintva hozzájárul a cookie-k használatához. A cookie-król további információt az alábbi linken kaphat: https://ec.europa.eu/info/cookies_hu

Bezárás